Újra egyszerűsített eljárásban, csökkentett költségekkel kezdeményezhető a zártkerti művelés alóli kivonás
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet (Inytv. vhr.) kiegészült a “Zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása” alcímmel, mely alapján a helyi önkormányzatok rendeletben dönthetnek úgy, hogy a zártkerti ingatlan tulajdonosai kérhetik a földhivataltól a zártkertként nyilvántartott ingatlanuk művelési ágának művelés alól kivett területként történő bejegyzését.
A zártkerti ingatlanok jogi besorolása problémás terület, hiszen a zártkertek mezőgazdasági hasznosítású földnek minősülnek, így szigorú forgalmi – pl. elővásárlási jog – és használati korlátozásokkal érintettek annak ellenére, hogy sok ilyen terület már egyáltalán nem szolgál semmilyen mezőgazdasági célt. A zártkertek értékesíthetősége a fenti okoknál fogva jelentősen korlátozott, továbbá lakóingatlanok esetén a zártkerti besorolás a beépíthetőséget is érintő értékcsökkentő tényezőnek minősül.
A jogszabályváltozás tehát lehetővé teszi, hogy minden település saját hatáskörben döntsön arról, hogy engedélyezi-e a zártkertek „kivett” területként való bejegyzését, ily módon a helyi közösségek saját szabályrendszerük szerint alakíthatják az ingatlanfejlesztési irányokat.
Csongrád-Csanád vármegyében a következő településeken az önkormányzati rendeletek már lehetőséget biztosítanak az egyszerűsített eljárásra: Csongrád, Deszk, Domaszék, Hódmezővásárhely, Kistelek, Magyarcsanád, Makó, Mórahalom, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Szentes, Újszentiván, Zsombó.
Az önkormányzati rendeletekről a https://or.njt.hu/ oldalon tájékozódhat. Abban az esetben, ha a zártkertje fekvése szerinti önkormányzat rendeletet még nem alkotott a tárgyban, keresse közvetlenül az önkormányzatot és jelezze feléjük az egyszerűsített eljárásra vonatkozó igényét.
A jogszabálymódosítás elsődleges következménye, hogy önkormányzat erre vonatkozó döntése esetén a zártkerti művelés alóli kivonás nem minősül termőföld más célú hasznosításának, így pl. földvédelmi járulékot sem kell fizetni az eljárás során. A zártkerti ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti eljárásban történő művelésből való kivonása nem minősül más célú hasznosításnak, így kizárt a földvédelmi bírság kiszabása, vagy annak megállapítása, hogy a kivonás engedélyhez kötött más célú hasznosításnak minősülne.
Önkormányzati döntés esetén tehát az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (Inytv.) 72/E. § (1) szerinti kérelmet szükséges a tulajdonosnak (több tulajdonos esetén a tulajdonosoknak) benyújtania a földhivatalhoz, művelési ág alól kivonás nyomtatvány külön nem került rendszeresítésre. Az adatváltozás bejegyzése iránti kérelemben hivatkozni kell az önkormányzati rendeletre, és csatolni kell az előírt dokumentumokat. A kérelem beadása legkorábban a helyi önkormányzati rendelet hatályba lépését követően lehetséges. Magánszemély a saját nevében vagy jogi képviselő útján is eljárhat.
A művelés alóli kivonás kérelmezhető a teljes zártkerti ingatlanra, de annak egy meghatározott részére is, ez utóbbi esetben azonban kötelező a telek megosztása az ingatlan-nyilvántartás valódiságának megőrzése érdekében. A zártkerti ingatlant alrészletekre történő bontás nélkül kell nyilvántartásba venni. A kivett területként történő bejegyzés épületfeltüntetés iránti kérelemmel együtt is beadható, ebben az esetben azonban a zártkerti ingatlanon fennálló építmény ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges más hatósági engedélyek beszerzésé nem mellőzhető.
A művelés alóli kivonás díja 10.600, – forint ingatlanonként, földvédelmi járulékot nem kell fizetni, így ez a költség az egyetlen díjtétel, amivel a kérelmezőnek számítania szükséges. Az általános ügyintézési idő 60 nap, de ez soron kívüli eljárás kezdeményezésével rövidíthető 30 napra. A soron kívüliség díja ingatlanonként 16.000 Ft, az indokolt kérelem csak az eredeti kérelemmel együtt adható be.
A termőföldekre vonatkozó elővásárlási jog a művelés alóli kivonást követően az érintett zártkert vonatkozásában megszűnik, hiszen a „kivett” ingatlan már nem számít termőföldnek, így a termőföldekre vonatkozó speciális jogszabályok hatálya alól kikerül. Az ingatlan beépíthetősége azonban nem változik automatikusan, hiszen azt nem kizárólag az ingatlan-nyilvántartási besorolás határozza meg, hanem az építési szabályok is, így különös figyelemmel kell lenni a Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata (TÉKA) szerinti övezeti besorolásra és telekméret szerinti beépítettségre, közműellátottságra, esetleges kisajátítási korlátozásra, védettségre vagy úttervre, valamint az adott település építési szabályozására is.
Az egyszerűsített eljárás kezdeményezése azon zártkert tulajdonosok számára javasolt, akiknek az ingatlanán lakóház vagy üdülő található, vagy ezek építését tervezi, az ingatlant nem mezőgazdasági célra használják, esetleg olyan személy részére kívánják értékesíteni az ingatlant, aki a termőföldekre vonatkozó speciális törvényi feltételeknek nem felel meg, továbbá, ha építési hatósági eljárásban a zártkerti besorolás akadályozza az ügyintézést.
Zártkerti művelés alóli kivonással kapcsolatos ügyintézésben irodánk jogi képviseletet vállal.
A bejegyzés tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Óvári Ügyvédi Iroda a jelen bejegyzés egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.